A „Kocsányos tölgy megóvása a határmenti térségben” (Oak Protection) elnevezésű projekt magyar és horvát erdőgazdaságok (Mecsekerdő Zrt. ésa Horvát Állami Erdőgazdaság) együttműködése keretében valósult meg. Az erdőgazdálkodás terén jelentkező hasonló problémák és kihívások együttműködésre késztették a szakértőket a Dráva mindkét oldalán annak érdekében, hogy megoldást találjanak az éghajlatváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárási és klimatikus hatásoknak kitett őshonos vegetáció megóvására, fenntartására.
Az éghajlatváltozás, különösen az egyre gyakoribb aszályok és árvizek kedvezőtlen hatást gyakorolnak a fák egészségi állapotára és az élőhelyek stabilitására.
A projekt részét képezte egy a határon átnyúló talajvíz-monitoring rendszer kiépítése is, hiszen a talajvíz elérhetősége a kocsányos tölgyes állományok fennmaradása szempontjából létfontosságú. A begyűjtött adatok a helyi meteorológiai paraméterekkel kiegészítve új erdőgazdálkodási intézkedések kidolgozásának és megvalósításának alapját képezték.
A talajvíz-monitoring rendszer kiépítése mellett a projekt másik fontos eleme volt az invazív növényfajok visszaszorítására alkalmas módszer kidolgozása. Az invazív növényfajok könnyedén elfoglalják a leromlott és destabilizálódott élőhelyeket és agresszivitásuk, gyors növekedésük, terjeszkedésük miatt komoly veszélyt jelentenek az érzékeny, természetes élőhelyekre.
Az invazív növények visszaszorításának folyamatában kiemelkedő jelentőséggel bír a veszély megfelelő időben történő felismerése annak érdekében, hogy mielőbb meg lehessen tenni a megfelelő lépéseket. Az erdei élőhelyeinken leggyakrabban előforduló invazív növényfajok képeivel és leírásával jelen brosúra segíti az erdészeket, természetbarátokat a természetes vegetációra veszélyt jelentő özönnövények felismerésében.
Földünk biodiverzitását veszélyeztető tényezők között az élőhelyek pusztulását és fel-darabolódását közvetlenül a nem őshonos, inváziós fajok terjedése követi. Az inváziós fajok nem csak természetvédelmi, erdő- vagy mezőgazdasági, de jelentős humán-egészségügyi és ökonómiai problémát is okozhatnak. Nagyon fontos e nem őshonos fajok megjelenésének korai detektálása, gyors válaszlépések meghatározása a fajok to-vábbi terjedésének megakadályozása céljából. Ehhez nem csak széleskörű kutatásokra, nemzetközi információcserére, adatbázisok kiépítésére van szükség, de arra is, hogy tájékoztassuk az inváziós fajokkal kapcsolatba kerülő szervezeteket, pl. erdő-, mező-, kertgazdasági szakembereket, és ezek az ismeretek minél szélesebb nyilvánosságot kap-janak. Az „Inváziós növényfajok Magyarországon” című kiadványunkkal is ezt a célt szeretnénk szolgálni, és egy olyan könyvet közzétenni, amelyet a szűkebb értelemben vett szakmai olvasóközönség és a természet iránt érdeklődők egyaránt haszonnal for-gathatnak (Szerző: Csiszár Ágnes).
A 2012–2014 között megvalósított projekt célja özönnövények visszaszorítása volt magyarországi és szlovákiai homoki és ártéri élőhelyeken. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) a Pozsonyi Térségi Természetvédelmi Egyesülettel (BROZ) partnerségben az alábbi feladatokat végezte el: